ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG

1. Kant szerint a jognak van általános elve, amely a következő: „Minden cselekvés helyes, amely – vagy amelynek maximája – mellett mindenki önkényének (Willkür) a szabadsága együtt mindenki más szabadságával fennállhat egy általános törvény mellett.” Ezzel szemben az erkölcs általános elve: „Cselekedj egy olyan maxima szerint, amely ugyanakkor általános törvényként érvényesülhet.” Ez esetben a maxima szubjektív elv, amelyet a cselekvő saját maga tett magának szabállyá. Ezért az ilyen maximára irányuló akarat autonóm, mert saját maga által alkotott törvényt követ. A jogilag helyesre irányuló akarat viszont heteronóm, mert nem saját maga alkotta törvényt követ. Innen van a szigorú különbségtevés Kantnál a törvénynek megfelelő cselekvés (legalitás), valamint a saját törvényt, maximát követő cselekvés (moralitás) között. – L. Goyard-Fabre, Simone: Kant et le problème du droit (Kant és a jog problémája). Párizs, 1975

{1-663.} 2. Normák hierarchiája – a jogalkotásra jogosult állami szervek (parlament, kormány, miniszterek stb.) hierarchiájának megfelelően az általuk kibocsátott jogi normák is hierarchiába rendeződnek, aminek az a jelentősége, hogy az alsóbb jogszabály nem állhat ellentétben a magasabban lévővel (pl. a miniszteri rendelet a törvénnyel).

3. Szillogizmus – a következtetés azon formája, amikor – a logikai szabályok betartásával – az általánosból az egyesre következtetünk. A jogalkalmazás menete lényegében szillogisztikus jellegű.

4. „Ne ítéljetek” – Jézus egyik példabeszédéből való mondás, teljes formájában: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” Máté Ev. 7:1; Lukács Ev. 6:1.

5. Természetjog – 1. a Kényszer, jog, szabadság 35. sz. jegyzetét.

6. Advocatus diaboli (lat. – az ördög szószólója) – a katolikus egyház szentté avatási eljárásában az az egyházi megbízott, akinek az a feladata, hogy a szentté avatandó személyre vonatkozóan minden olyan adatot összegyűjtsön, amely annak szentéletűségét kétségbe vonja vagy cáfolja.

7. Formális jogerős ítélet – az a végrehajtható bírói ítélet, amely ellen rendes jogorvoslati eszközzel (fellebbezés) többé élni nem lehet, s az mind arra a jogra nézve, amiről határozott, mind a személyekre nézve, akiket érintett, a jövőben irányadó, s az ítélt dologra nézve később új ítélet nem hozható.

8. Grotius, Hugo (1583–1645) – németalföldi tudós, a modern nemzetközi jog megalapítója, az antik és középkori természetjogi gondolkodás megújítója. – Fő műve: A háború és béke jogáról. Bp., 1960

9. Kriminálpolitikai iskola (másként: kriminálbiológiai iskola) – megalapítója C. Lombroso (1836–1909) olasz orvos és büntetőjogász, aki szerint a bűnözés főként biológiai, másodrészt társadalmi okokra vezethető vissza.

10. Pozitivista büntetőjogi iskola – megalapítói főként olasz – E. Ferri (1856–1929), A. Garofalo (1851–1934) – és francia – {1-664.} A. Lacassagne (1843–1924), G. Tarde (1843–1910) – orvosok és szociológusok voltak. A kriminálpolitikai irányzat felfogásához képest erőteljesebben hangsúlyozták a bűnözés társadalmi meghatározottságát.

11. Heller Erik (1880–1958) – jogász, egyetemi tanár. Az MTA tagja. 1923-ban a büntetőjog egyetemi magántanára. 1925-től 1940-ig szegedi, 1940-től 1944-ig kolozsvári, 1944-től 1949-ig budapesti tanára a büntetőeljárás-jognak. – Fő művei: A magyar büntetőjog tankönyve (1931); A magyar büntetőtörvénykezési jog tankönyve (1947).

12. Platón főként a Törvényekben foglalkozik a bűntettekkel és büntetésekkel. Amire itt Bibó utal, hogy ti. Platón egyszer a megtorlásban, másszor a javításban jelöli meg a büntetés célját, több helyen előfordul. Egy helyen pl. azt fejtegeti, hogy a büntetések gyógyíthatatlanokra és gyógyíthatókra osztandók, s míg előbbiekre halálbüntetés szabandó ki, mert intő például szolgálnak másoknak, hogy ne kövessenek el igazságtalanságot, továbbá megmentik a várost a gonosz emberek jelenlététől, addig a gyógyíthatókat betegségükből meg kell gyógyítani. – L. Platón összes művei. Magyar Filozófiai Társaság, Bp., 1943. 925–26.

13. Kontradiktórius eljárás – olyan peresjogi eljárás, melynek során a felek nyilvános tárgyaláson fejtik ki a bíróság előtt álláspontjukat.

14. Kihágási bűncselekmények – a kihágás kisebb súlyú bűntett a régebbi magyar jogban, ma szabálysértés a neve.

15. Jogi aktus – az állami szervek olyan intézkedése, döntése, melyhez jogi hatás (jog és kötelezettség keletkezése, változása, megszűnése) kapcsolódik.

16. Érvényesség – jogi szempontból az érvényesség azt jelenti, hogy egy jogszabály vagy egy jogi aktus hatályos, azaz a tartalmukba foglalt jog vagy kötelezettség végső soron állami erőszak igénybevételével érvényesíthető, illetve kikényszeríthető.

17. Normalogikai érvényesség – azt jelenti, hogy az ítélet formállogikai szempontból hibátlan.

18. Kúria – Magyar Királyi Kúria: 1884-től 1950-ig a legfelsőbb bíróság a magyar polgári igazságszolgáltatási rendszerben.