AZ ÉNEKESJÁTÉKTÓL A NAGYOPERÁIG 45–48.

45. A legkorábbi ismert magyar színpadi kísérőzene: Róthkrepf Gábor dallama, Ruzsica és Damján kettőse Balog István Cserny György c. vitézi játékához, 1812. OSzK Zeneműtár, Népszínház 184. I. k. (partitúra) f. 7. r.

46. A vándorszínészet primadonnája: Déryné Széppataki Róza mint Liszli Az alpesi rózsa c. darabban. Szathmáry Papp Károly litográfiája, 1834. MSzI–SzM 56.1090

47. Füredi Mihály mint Figaro, a vándorszínészet közkedvelt műsordarabjának, Rossini A szevillai borbély c. vígoperájának címszerepében. Barabás Miklós rajza, Walzel Ágost Frigyes litográfiája, 1847. OSzK SzT KE 3241

48. Schodelné ezüst sarlója, az országgyűlési ifjúság ajándékaként Norma-alakításáért, Bellini nagyoperájában, Pozsony 1839. MNM ltsz. 1860.13. (az állandó kiállításban). Felirata: „Pozsony 1840 tél-hó 4-iki Emlékül az Ország Gyűlési Ifjúság.”