{8.} A HASZNÁLT JELEK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA

ABCD = Minden sorában újat tartalmazó négysoros dallam

ABBA = Két különböző tartalmú sorból álló dallam

A5B5 = A B sor kvinttel magasabban megismételve

A5B5 = A B sor kvinttel mélyebben megismételve

A2A3A6 stb. = A sor szekunddal, terccel, szexttel mélyebben megismételve a2 +a2 = A sort összetevő két motívum

Ak = A sortól csak kadenciájában – vagyis záróhangjában ill. zárómotívumában – eltérő dallamsor

Av = A sor variánsa

Akl Ak2 = A sornak különféle kadencia-eltérései

Avl, Av2 = A sor különbözőképp variált formái

A hangterjedelem jelölésében és a kadencia-hangok jelzésében a záróhang alatti oktávot római számokkal jelöljük, felette pedig arab számokkal:

I–VII+1–8 stb. (9)8–1(VII) pl. olyan hangterjedelmet jelöl, amely általában az alaphang fölötti oktávot használja, ritkán, vagy díszítő hanggal érinti a nónát és a záróhang-alatti szeptimát is. VII–5: záróhang alatti szeptimától az ötödik fokig terjedő dallam; 1–6–1: az alapról induló, a hatodik fokig emelkedő és az alapra visszaereszkedő dallam; 8–3+1 az oktávtól a harmadik fokig és a 2. fok kihagyásával az alapra ereszkedő dallam.

4 (5) VII olyan négysoros dallam, amelynek első sora a 4. fokon zárul, a második az 5.-en, a harmadik pedig a záróhang alatti szeptimen. (A negyedik természetesen mindig az 1.-őn, azért nem írjuk ki. Ha kivételesen más fokra transzponáljuk a dallamot, akkor azt is kiírjuk, pl.: 4 (b3) 1 ((VII)). Ezzel azt jelezzük, hogy a dallam a magyar dalok túlnyomó többségéhez képest egy hanggal lejjebb zárul az ötfokú skálában.

Chord (bichord, trichord, tetrachord) a diatonikus skálák két-, három-, négy- hangból álló részeit jelenti a pentachord–hexachord mintájára.

Ton-nal (biton, triton stb.) jelöljük a pentaton mintájára az olyan hangcsoportokat, amelyek nemcsak egymás melletti fokokból építkeznek, tehát nem diatonikusan.

A pentatónia különböző modusait a következőképp említjük (alulról fölfelé haladva): szo-ötfokú = szo–la–do–re–mi (+szo’–la’ stb.) (A dőltbetűs hang a záróhang.); la-ötfokú = la-do–re–mi–szo (+la’–do’ stb.) do’-ötfokú = do–re– mi–szo–la (+do’–re’ stb.); re-ötfokú = re–mi–szo–la–do (re’–mi’ stb.); mi-ötfokú = mi–szo–la–do–re (+mi’–szo’ stb.).

Félhangos ötfokúság: szo–ti–do–re–mi–(+szo’ stb.)

AP+szám = Hanglemez-felvétel jelzete a Zenetudományi Intézet archivumában

Gr+szám = gramofonlemez-felvétel jelzete a Zenetudományi Intézet archívumában.