bujáki viselet

Nógrád m.-i summásfalu szertelenül díszített öltözete. A 20. sz. elején vált ki a környező községek viselete közül. – A leányok hátrafésült előhajukat a fejtetőn körfésűvel tűzték meg. – Az asszonyok hajának → kontyát kéregpapír karika, a konty formázta a puha felső főkötő alatt. Az új asszonyok lakodalomban, mulatságra → főkötőjüket fodrosra húzott fekete vagy kék selyempánttal, a kakatúrral és csésze formájúra alakított, gyöngyökkel bélelt piros selyemszalaggal, a bukorral díszítették. A nők a rövid 15–20 alsószoknyát is takaró kasmír → szoknyák elé széles fekete selyem kecelét kötöttek, amelyet a szoknyákhoz hasonlóan apróra beraktak. Ingükre fehér, lyukas hímzéses, erősen keményített → vállkendőt borítottak, nyakukat több soros fehér gyöngyfüzér fedte. A csizmát korán elhagyták, félcipőbe bújtatott lábukat viszont több egymásra húzott fejetlen harisnyaszárral csizmaformájúra vastagították. – A → posztóruhát viselő férfiak már a két világháború között, a nők csak másfél évtizede vetették le a bujáki viseletet. – Irod. Fél Edit: Népviselet (Bp., 1962).

1. Menyasszony tükrös művirágkoszorúban, fehér ingvállban, vállkendőben (20. sz. első fele)

1. Menyasszony tükrös művirágkoszorúban, fehér ingvállban, vállkendőben (20. sz. első fele)

2. Dudáló pásztor fémpitykés mellényben, ráncos gatyában (20. sz. első fele)

2. Dudáló pásztor fémpitykés mellényben, ráncos gatyában (20. sz. első fele)

3. Leányok ünneplőben. Az előtérben álló ujjasán fehér, fodros szélű vállkendő, előtte fehér hímzéses kötény (20. sz. első fele)

3. Leányok ünneplőben. Az előtérben álló ujjasán fehér, fodros szélű vállkendő, előtte fehér hímzéses kötény (20. sz. első fele)

Tánchoz beöltözött leány csoport

Bujáki viselet
Tánchoz beöltözött leány csoport