cédula, árujegy, passzus

hivatalos irat, amellyel az áru származását, jogos birtoklását, eladhatását igazolták. Felirataiból (vízum, aviz, passus stb.) a népnyelv avizát, vizát, passzust, pakszust formált. A vásárokon, piacokon árult állatok részére kiállított cédulákat újabban járlatoknak nevezik. A vásárokon álló cédulaházakban kezelték a járlatokat (vétel esetén átírták a vevő nevére). A cédulaház a vásárok igazgatási központja volt. Itt tartózkodott a vásárbíró (→ vásárbíróság), innen indultak ki a helypénzszedők és itt számoltak el a beszedett összegekkel, itt tartózkodtak a pandúrok, csendőrök, a vásári rendőrök. Gyakori eset volt, hogy különösen a nagyobb eladók, kereskedők nem várták meg a helypénzszedőt, hanem bementek a cédulaházba és lefizették a helypénzt. A helypénz kifizetéséről kapott igazoló jegy a helypénzcédula. – Irod. Diczig Alajos: A vásárok és a vásározás (Debrecen, 1933); Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok (Szeged, 1956); Dankó Imre: A gyulai vásárok (Gyula, 1963).