céhkancsó

a céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény, boroskancsó, boroskorsó (Dunántúl). Némely céhen belül céhkancsója volt a céhbeli fiatalságnak is. A céhkancsóból öntötték a bort a céh összejövetelein, ünnepségein: mesterválasztás, → céhládavitel alkalmával, az inas felszabadulásakor, a legényavatásokon, a mesteravatásokon, amikor a céh vagy az ünneplő céhtag volt a vendéglátó. E tárgyak szimbolizálták a tagság összetartozását, társas szellemét. E nagyméretű – általában 30 cm-nél is magasabb – boroskancsók majdnem mindegyike zöld mázas. → Karcolt díszítésű vagy domborműves díszítésű (→ domborműves díszítés kerámián), ritkán festett. A domborműves dísz és a zöld máz együttese a Zsigmond- és Mátyás-kori → kályhacsempékre emlékeztet. Jórészt a 18. sz.-ból származnak, de van a 19. sz. végén készült céhkancsónk is. Nagyobb részük a Dunántúlról, onnan is főleg Veszprém megyéből származik, de elterjedtek voltak az egész országban, sőt Erdélyben is. A céhkancsók díszítményei változatosak. A keszthelyi halászok 1744-ben készült kancsóján szigonyos halász áll a fatörzsből kivájt bödönhajón; a karádi takácsok 1750-ből való kancsóján az edény elején feszület van, felette koronás női fej a kiöntő alatt; a zalabéri takácsok 1770-es edényén szintén domborműves fej látható. 1793-ból való a Gömör megyei kovácscéh kancsója, melyen kovácsfigura van. Általában a mesterség jelvényei díszítették, melyeket a céh jellemző szerszámaiból állítottak össze. Ezeket nemritkán két oroszlán tartja, a heraldikus címerekhez hasonlóan. Már a 18. sz.-i darabokon megjelenik a mester alakja is, amint éppen a mesterségére jellemző tárgyat készít. A feliratok jelentékeny részét a tisztségviselők nevének felsorolása alkotja. Azonban nemcsak a céheknek voltak közös kancsóik, hanem mindazoknak a társaságoknak, testületeknek, melyeknek életéhez hozzá tartozott a közös ünnepi evés-ivás: így a hegyközségek szőlősgazdáinak, állattartó közösségeknek, pl. Solt juhtartó gazdáinak, egyes falvak elöljáróságának és egyházi közösségeinek. – Irod. Nagybákay Péter: A veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók (Veszprém, 1965); Kresz Mária: Emberkorsók (Népr. Ért., 1971).

Takács céh kancsója. Kalocsán készült.

Céhkancsó
Takács céh kancsója. Kalocsán készült.