csatlós, kísérő

1. az a szolgaszemély, aki lovon kísérte urát, ha az úton volt, akár lóháton, akár pedig → kocsin utazván (→ kengyelfutó). – 2. a → kocsisok között vagy → fuvarosoknál az a paraszt segítő, aki kéznél volt, ha lovakat „ki-befogtak”. – Különösen régen, a 17. és 18. sz.-ban, amikor ötös-hatos fogatokon jártak, a szélhámos lovakat (→ lófogatolás) minduntalan le kellett csatolni, valahányszor mély bevágásban, haladt az út, és ahol az egyszéltébe fogott 3 vagy 4 ló nem fért el.