csipke

többféle technikával készíthető, mintásan áttört laza vagy tömöttebb szövedék. Több ismert fajtája közül a magyar népművészetben jelentős: a → rececsipke, a varrt, a tűzött vagy tűcsipke, a vert csipke, a fonott csipke (sprang technika). Kisebb jelentőségű a horgolt csipke és szinte elhanyagolható a kötött csipke. A csipkék közé szokás számítani a → rojtkötést is. A tűvel varrt csipkék megelőzték a vert (klöpli) csipkéket, de mindkettő közös forrása az áttört munkákban: a → szálvonásos, szálszorításos és a → vagdalásos technikában kereshető. Ezeknek és a csipkéknek korai mintái, amint ezt a mintakönyvek mutatják, megegyeznek. – Nálunk a varrt csipkét, amelyet hurkolással és átcsavarással készítenek, jórészt csak vászonszélek összeállítására alkalmazták: lepedőkön, abroszokon, párnavégeken, ingeken, gatyákon és pendelyeken. Szegésül, pl. ingek ujján csak ritkán fordul elő. – Országosan elterjedt a vert csipke is, de a magyarok közt csak szigetszerű készítési gócait ismerjük; a vert csipke nagyobb része felföldi vándorárusok révén jutott el a falvakba. Innen a levéltári adatokból is ismert „tót csipke” elnevezés, amely azonban inkább a közvetítő kereskedőkre utal. A készítők közt ugyanis – legalábbis a korai időkben – jelentős szerepe volt a bányavárosok német nyelvű lakóinak. A Sárközben a főleg női ingek ujjába való vert csipkét, a gabócát készítették fehér kendercérnából; Torockón – egészen kivételesen – színes gyapjúszálból vertek csipkét a kötények és mellesek díszítésére. Találni helyi készítésű vert csipkét a D-Dunántúl és a Felföld több magyar csoportjánál is, ezek fehérek, jobbára vastag szálúak és tömött mintájúak. A csipkeveréshez több eszközből álló felszerelés szükséges: a fűrészporral megtöltött csipkeverő párna, a csipkeverő fácskák (amelyekre a rendesen cérna-, ritkábban selyem- vagy gyapjúszálakat feltekerik), papírra rajzolt minta (amelyet a párnán a készülő csipke alá fektetnek) és a gombostűk, amelyekkel a kettesével összefogott szálakat a minta fölött letűzik. – „A csipke kezdeteikor nem helyeztek súlyt a fonal finomságára. A varrt és a vert csipkénél is a tartósság volt a fontos... és a minta tisztasága” (M. Schuette) – így volt ez a 17. sz.-ban Itáliában, pontosabban Velencében, e két csipketechnikát elindító és kialakító városban. Ezen a szinten találjuk a magyar népi csipkének mind a vert, mind varrott változatait. – Irod. Schuette, M.: Die Spitze (Čiba Rundschau, Nr. 81); Ricci, E.: Old Italian Lace (I–II., London, 1913); Ferencz Kornélia: A tűzött csipke (Bp., 1937); Hanisch, A.: Die Klöppelspitze und ihre geschichtliche Entwicklung (H. n. 1959); Ember Mária: A csipke (Bp., 1962); Csernyánszky Mária: The Art of Lace-Making in Hungary (Bp., 1962).

1. Csipkeverő párna a megkezdett csipkével és a csipkeverő fákkal (Sárköz. Múzeumi megrendelésre készült összeállítás)

1. Csipkeverő párna a megkezdett csipkével és a csipkeverő fákkal (Sárköz. Múzeumi megrendelésre készült összeállítás)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Vert csipke színes gyapjúszálból (századforduló, Kalotaszeg, v. Kolozs m.)

2. Vert csipke színes gyapjúszálból (századforduló, Kalotaszeg, v. Kolozs m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Vert csipkebetét, »gabóca« részlete (századforduló, Sárköz)

3. Vert csipkebetét, »gabóca« részlete (századforduló, Sárköz)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Vert csipkebetét, »gabóca« részlete (századforduló, Sárköz)

4. Vert csipkebetét, »gabóca« részlete (századforduló, Sárköz)
Bp. Néprajzi Múzeum

1. Vert csipkebetét részlete (századforduló, Veszprém m.)

1. Vert csipkebetét részlete (századforduló, Veszprém m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Vert csipke részlete (századforduló, Zala m.)

2. Vert csipke részlete (századforduló, Zala m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Vert csipkebetét „gabóca” részlete (századforduló, Sárköz)

3. Vert csipkebetét „gabóca” részlete (századforduló, Sárköz)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Selyemszálból vert csipke részlete (századforduló, Torockó, v. Torda-Aranyos m.)

4. Selyemszálból vert csipke részlete (századforduló, Torockó, v. Torda-Aranyos m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

1. Vert csipke részlete (századforduló, v. Gömör m.)

1. Vert csipke részlete (századforduló, v. Gömör m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Fehér és piros vert csipke részlete (19. sz. második fele, Csallóköz)

2. Fehér és piros vert csipke részlete (19. sz. második fele, Csallóköz)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Selyemszálból varrt csipke részlete (századforduló, Torockó v. Torda-Aranyos m.)

3. Selyemszálból varrt csipke részlete (századforduló, Torockó v. Torda-Aranyos m.)
Bp. Néprajzi Múzeum