dajka

csecsemő, kisgyermek mellé elszegődött asszony, aki gondozta, táplálta, nevelte, anyaként törődött vele. Kisgyermekes szegény asszony, megesett lány ment el szoptatós dajkának, a szoptatós dajka nem minden esetben törődött a gyermekkel, csak bejárt a házhoz szoptatni. Dajkát jobb módú gazdák, urak fogadtak fel. Ha szoptatós dajka volt, táplálkozására vigyáztak, nehezebb munkára nem fogták, hogy elég teje legyen. Ha nem szoptatott, akkor száraz dajkának nevezték. Gyakori volt, hogy mikor a gyermek már iskoláskorba került, a dajka mint belső cseléd továbbra is a családnál maradt. – Irod. Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941).