dél-dunántúli háztípus

Bátky Zsigmondnak a magyar házvidékeket rendszerező tanulmánya nyomán a magyar néprajzban meghonosodott, Baranya és Somogy megyére korlátozott háztípus. Elkülönítése azonban a későbbi kutatások megvilágításában nem indokolt. Alapvető alaprajzi, tüzelőszerkezeti vonásaiban tökéletesen megegyezik a tágabb szomszédságában fekvő → középmagyar háztípushoz tartozó dunántúli lakóházakkal. A kutatást az tévesztette meg, hogy a Dráva mente, Ormánság stb. elzártabb vidékei sok archaikus vonást őriztek meg, s a középmagyar háztípus fejlődésének egy korábbi fokához közelállóbb állapotot tükröznek. Erre utal a → füstöskonyha, helyi nevén szenes ház használata, a tüzelőszerkezetek padka nélküli, ill. alacsony padkára való helyezése, ami természetszerűen együtt jár a függesztett edények használatával. A konyhák felszerelésében minden valószínűség szerint másodlagos és késői átvételként szerepet kaptak a sütőburák (sütőharangok) stb. Ennek alapján tévesen tételezek fel a dunántúli magyarság lakás- és építőkultúrájában intenzív balkáni kapcsolatokat. – Irod. Gunda Béla: A lakóház kialakulása az Ormánságban, különös tekintettel a tűzhelyek kulturmorfológiai jelentőségére (Ethn., 1936); Bátky Zsigmond: Építkezés (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43); Kiss Tibor: A Szigetvidék és Ormánság népének építészete (H. n., 1943).

Dél-dunántúli ház (Decs, Tolna m.)

Dél-dunántúli ház (Decs, Tolna m.)

Dél-dunántúli ház (Buzsák, Somogy m.)

Dél-dunántúli ház (Buzsák, Somogy m.)