Déri Múzeum

Debrecen megyei jogú város múz.-a, Hajdú-Bihar megye múz.-i központja. Benne található a Néprajzi Múz. után Mo. legjelentősebb néprajzi gyűjteménye. A Déri Múzeum néprajzi anyagának törzsállománya az 1902-ben alakított debreceni Városi Múz. tárgyaiból, Déri Frigyes általános művelődéstörténeti gyűjteményéből, valamint Déri György 1940-ben a múz.-nak adományozott néprajzi gyűjteményéből tevődött össze. A Városi Múz. alapításától gyűjtött elsősorban debreceni néprajzi tárgyakat. A Déri Múzeum komoly néprajzi gyűjteményének alapjait azonban Ecsedi István rakta le debreceni, hajdúsági és tiszántúli tárgyakkal. Ecsedi előbb tisztviselő őre, majd 1928-tól a Déri Múzeum nevet felvett, új épületbe költözött gyűjtemény első ig.-ja volt. A néprajzi gyűjteményeket Déri György adománya fejlesztette igazán országos jelentőségűvé. Anyagát az egész magyar nyelvterületről és a Kárpát-medence több nemzetiségétől gyűjtötte elsősorban népművészeti szempontok figyelembevételével. Ecsedi halála után Sőregi János, Lükő Gábor és Balogh István folytattak gyűjtő, feldolgozó és belső muzeológiai munkát a Déri Múzeumban. Számottevően gyarapította a gyűjteményt N. Bartha Károly, a debreceni ref. tanítóképző ig.-jának a tanítóság bevonásával szervezett tárgygyűjtése. A Déri Múzeum néprajzi tárgygyűjteménye 1970. dec. 31-én 13 934 egységből állt, de a tényleges tárgylétszám meghaladta a 20 000-et. Néprajzi adattára 9750 tételt tartalmazott és kb. 10 000 néprajzi felvétel fényképnegatívját és részben pozitívját őrizte. A Déri Múzeum évkönyvet jelentet meg Debreceni Déri Múzeum Évkönyve címmel. – Irod. Sőregi János: Zoltai Lajos. A debreceni múzeumi gondolat története (Debreceni Déri Múz. Évkve, 1939–40).

Déri Múzeum főépülete (Debrecen)

Déri Múzeum főépülete (Debrecen)

Cifraszűrök a debreceni Városi Múzeum kiállításán (1928)

Cifraszűrök a debreceni Városi Múzeum kiállításán (1928)