dohánytartó

általában ólommázas cserépedény. Igen változatos formái ismertek. Kedveltek voltak a hordó és hasáb alakú dohánytartók, amelyeknek felülete domborműves díszű, és födőik fogóját rendszerint valamilyen figura alkotja. A figurális dohánytartók lehetnek állat alakúak oly módon, hogy az állat teste a hengeres tartály, az állat feje pedig az edény födele. Vannak részben és teljesen emberi figurát utánzó dohánytartók. Évszám, felirat ritkán található rajtuk. Más anyagból is készült dohánytartó. – Irod. Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965).

1. Dohánytartó fej (19. sz. második fele, Tiszafüred)

1. Dohánytartó fej (19. sz. második fele, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Dohánytartó bödön (1897, Gönc, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

2. Dohánytartó bödön (1897, Gönc, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Dohánytartó, domborműves (Hódmezővásárhely)

3. Dohánytartó, domborműves (Hódmezővásárhely)
Bp. Néprajzi Múzeum

Dohánytartó „medvék” (Felföld, 19. sz.)

Dohánytartó „medvék” (Felföld, 19. sz.)
Bp. Néprajzi Múzeum

Dohánytartó „medvék” (Felföld, 19. sz.)

Dohánytartó „medvék” (Felföld, 19. sz.)
Bp. Néprajzi Múzeum

Dohánytartó „medvék” (Felföld, 19. sz.)

Dohánytartó „medvék” (Felföld, 19. sz.)
Bp. Néprajzi Múzeum