Dunamellék

1. A Duna keleti partját szegélyező mély fekvésű síkterület történeti tájneve. Északi része a → Kiskunság területéhez tartozik, déli fele a → Kalocsai Sárköz. Középső része a Pest megyébe beolvadt régi Solt vármegye (korábban Fejér m. tartozéka) központi területe volt. A honfoglalás óta megtelepült vidék. A középkorban fejlett kultúrájú táj. A hódoltság után erősen megfogyatkozott népessége néhány reliktumban húzódott meg (Ócsa, Dömsöd, Dunapataj, Danavecse, Uszod, Fajsz stb.). Újratelepülése során a magyar betelepülők mellett kisebb számú szlovák, német, délszláv telepeseket is kapott. A legutóbbi időkig az Alföld archaikusabb tájai közé tartozott. – 2. A Dunamelléki megjelölést a fenti területet is magában foglalva a ref. egyházigazgatás a mai Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya, részben Somogy megyék területére kiterjedő egyházkerülete nevében is használja, amely a korábbi tájnév emléke. – Irod. Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez (Bp., 1898); Erdei Ferenc: Futóhomok (Bp., 1937); Máté Elek: A Dunamellék (Prot. Szle, 1943).