alku

valaminek az árában való egyezkedés, pl. jószágéban vagy a lány → hitbérében (→ megkérés). A szokásjog szabálya szerint az alkuba idegennek beleszólnia nem volt szabad (szóban állás). Ha mégis közbe akart lépni, köteles volt az alkutól való elállás érdekében a helyileg szokásos pénzösszeget felajánlani. Ha ketten alkusznak ugyanarra a dologra, az eladó annak adja, aki ráfizet, tehát többet kínál fel. A → cenzár valaki megbízásából alkuszik, tehát engedményt igyekszik elérni. A megegyezés kézfogással, majd → áldomással történt, régen a jószág mellé állással. Az alku szó a 15. sz. közepe óta használatos.