egészségvarázslás

az egészség biztosítása érdekében végzett → mágikus eljárások, → rítusok. A cselekvés elvégzése általában meghatározott időponthoz, leginkább → naptári ünnepekhez kapcsolódik. Pl. karácsonykor meghatározott ételek fogyasztása (fokhagyma vagy méz) szolgálta az egészségvarázslás célját (→ karácsonyi vacsora), pünkösdkor a harmatban való mosdás. A mosdásnak, fürdésnek, ill. a → katartikus rítusoknak általában gyakran van egészségvarázslás jellege. Pl. folyóvízben fürdés nagypéntek hajnalán. Általában ismert volt az az elképzelés, hogy a serdülő gyermeknek nem árt, ha kiáll az esőre, attól egészséges lesz, nagyra nő (ezt a hiedelmet ma is, városon is ismerik). Egészségvarázslásnak vehető az a szokás is, hogy a gyermekek meghemperegnek az első hóban és az első mennydörgéskor. A → kiszehajtás, → villőzés és más ünnepi szokások bizonyos mozzanataiban is felfedezhetjük az egészségvarázslás szándékát. A közelmúlt magyar → népi hitvilágában az egészségvarázslással összefüggő szokások és hiedelmek csak nagyon áttételesen következtethetők ki. (→ még: aranyos víz)