életesház

különálló épület a kicsépelt gabona tárolására. Az e néven számon tartott épületek anyagát, formáját és szerkezetét csak archivális adatokból ismerjük, a recens népi építészetben nincs ilyen névvel jelölt objektum. Általában borona- vagy deszkafallal gerenda talpra építették, amelyet kő- vagy falábakra helyeztek, hogy szellőzését biztosítsák. Fazsindellyel fedték. Falépcső vezetett bejárati ajtajához. Egyterű belsejében ládákban (szuszék) vagy deszka rekesztékekben (→ hombár) tárolták az „életet” (gabonát). Az életesház terminussal jelzett tárolóépület földrajzi elterjedéséről nincsenek adataink. A 16–18. sz.-ban használták őket, az adatokból kitűnően elsősorban uradalmakban és nagyobb parasztgazdaságokban, Erdélyben és a D-Alföldön. (→ még: ácsolt láda, → gabonatárolás) – Irod. Barabás Jenő: Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században (Ethn., 1954).