énekelt mese

a → formulamesék s ezen belül a → mondókamesék és a → felelgetős mesék egy részének ismeretesek dallammal lejegyzett változatai (→ Jakab és a zab: AaTh 2032; „A gólya és a békák”, „Madármondóka”, → hangutánzó). Bizonyos típusok, bár nemegyszer csak szövegüket jegyezték fel, csak énekelt formában fordulnak elő („Hol jártál báránykám?”, „Hol jártál, te kis nyulacska?”, „Kitrákotty mese”). Vannak emellett bizonyos daltípusok, elsősorban lakodalmi énekek, amelyek voltaképpen versbe szedett, eldalolt mesék (→ katekizmusi ének, → tücsöklakodalom, házasodik a lapát). Nálunk ezek a daltípusok sohase szerepeltek a → balladák között, a készülő német balladakatalógus azonban a tréfás balladák egyik válfajának tekinti őket. Szerintünk → láncmese és → halmozó mese szerkezetűek a formulamesék (AaTh 2000–2499), a képtelenséghalmazatok, pl. a → szarkaháború, de voltaképpen a „Tücsöklakodalom” is – bár ezt Thompson az AaTh 2019* típusszámon tartja nyilván – a → hazugságmesék (AaTh 1875–1999) csoportjába tartoznak. Funkciójukat tekintve egy részük alighanem felelgetős, hang- és mozdulatutánzó társasjáték lehetett („A gólya és a békák”). A mondókamesék dallamának lekopása – mint ahogyan ez napjainkban a gyermekmondókáknál (→ mondóka) jól megfigyelhető – és a felnőtt-társasjáték, társastánc gyermekjátékká válása történelmi folyamat. Az ide tartozó szöveganyagot népköltési gyűjteményeink legtöbbször a műfaj közelebbi meghatározása nélkül a „Tréfás dalok”, „Vegyes dalok” vagy „Gyermekjátékok, -dalok, -mondókák” csoportjában teszik közzé, a dallamokat – és részben a publikált és kéziratos szövegeket is – a Magyar Népzene Tára „Gyermekjátékok” és „Lakodalom” kötete vette számba. A nemzetközi változatok összeállításával, a földrajzi elterjedés, a történeti alakulás megrajzolásával, az egyes típusok mai és korábbi funkciójának a megállapításával, valamint a formai jegyek számbavételével folklórkutatásunk még adós. – Irod. Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Kovács Ágnes: A bolondmesék típusmutatója (Kézirat az MTA Népr. Kutatócsoport Adattárában); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat uo.)