amerikai magyarok

az észak-amerikai Egyesült Államokba és Kanadába vándorolt és ott élő magyarság. Szórványosan már a 18. sz. végén kerültek kivándorló magyarok az USA-ba. Az első nagy magyar kivándorlási hullámot azonban az 1848–49-es szabadságharc menekültjei, az ún. „Kossuth-emigráció”, kb. 4000 honvédtiszt, politikus, újságíró, értelmiségi jelentette. Közülük mintegy nyolcszázan vettek részt az amerikai polgárháborúban – sokan magas katonai rangban –, de kevesen telepedtek le ott végleg. Többségük visszatért Európába, elszéledt, vagy hazajött Mo.-ra. A nagy magyar kivándorlási hullám az 1870-es években kezdődött és az I. világháború előtt tetőzött. Ez idő alatt kb. 1 millió magyar költözött ki hazánkból Amerikába, mert a mo.-i ipar csak részben tudta foglalkoztatni a kapitalista fejlődés folytán faluról fölszabaduló munkaerőt. Az USA-ban viszont munkaerőhiány volt, és egész Európából toborozták a munkásokat. A mo.-i kivándorlást előmozdította a századvégi agrárválság, az 1880-as évektől föllépő szőlőpusztító filoxéravész, a Székelyföldön a magyar–román vámháború is. Legnagyobb részben az ÉNy-i országrészből (Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Abaúj-Torna megyék), a Ny-Dunántúlról (Vas, Győr, Veszprém megyék) és a Székelyföldről vándoroltak ki kis földű magyar parasztok és napszámosok. A kivándorlók elsősorban gyárakban és bányákban helyezkedtek el. Farmerek kevesen lettek, mert az USA-t nem tekintették végleges hazájuknak. Jórészt vegyes nemzetiségű (nem angolszász) területeken telepedtek meg. Szoros csoportokat alkottak és csak egymással érintkeztek. Öt-tíz év alatt nagyobb pénzösszeghez akartak jutni, hogy itthon házat és földet vásárolhassanak. Kb. egynegyed részük vissza is tért, nagyobb részüket azonban az I. világháború megakadályozta a hazajövetelben, majd az 1920-as évek kedvezőtlen mo.-i gazdasági helyzete következtében végleg letelepedtek az USA-ban. 1920 után az USA szabályozta az évenként bevándorlók számát. A magyarokét alacsonyan állapította meg, ezért erősen csökkent a frissen letelepedni szándékozók száma. 1920–45 között elsősorban politikai okok miatt vándoroltak ki Mo.-ról az USA-ba. Előbb az 1918–19-es forradalmak résztvevői, majd a fasizmus térhódítása elől menekülő értelmiségiek. Társadalmi különbségeik miatt az új bevándorlási hullám alig létesített kapcsolatot a régivel, annak egyleteivel és szervezeteivel. Az 1929–32. évi gazdasági világválság súlyosan érintette a magyar kivándorlók első nemzedékét. Az USA ÉK-i tengermellékén elhelyezkedő nagyvárosok magyar kolóniái megbomlottak, tagjaiknak egy része nyugatra költözött jobb megélhetést keresni. A II. világháború után kisebb, 1956–57-ben újabb nagyobb magyar kivándorlási hullám érte el az USA-t. A frissen érkezettek elsősorban azokban a városokban telepedtek le, ahol már korábban is nagyobb számban éltek magyarok. Ők azonban sokkal gyorsabban kezdtek asszimilálódni, mint az első bevándorlók. Ma az amerikai magyarok zömét az első kivándorló nemzedék gyermekei és unokái – akik gyakran már rosszul vagy alig beszélnek magyarul –, valamint az újabb hullámok teszik. Számuk megközelítően 800 000-re becsülhető (1968). Négy nagyobb csoportjuk különböztethető meg: a New York és környékén, Cleveland és környékén, Chicago és környékén, valamint Pittsburgh és környékén lakók. Nagyszámú magyarság lakik a következő városokban: New York (120 000), Cleveland (51 000), Los Angeles (42 000), Chicago (37 000), Detroit (33 000), Pittsburgh (29 000), Philadelphia (25 000). – A kanadai bevándorlás a század első évtizedében kezdődött. Legtöbb magyar az 1920-as években telepedett le Kanadában, amikor az USA korlátozta a bevándorlók számát. A másik nagy magyar hullám 1956–57-ben érte el Kanadát. A kanadai magyarok száma 100 000-re becsülhető (1968). Legtöbben, 50 000-en felül Ontario államban élnek. – A Közép- és D-amerikai országokban szétszórtan élő magyarok száma elenyészően kevesebb az É-amerikaiakénál. – Irod. Nagy Iván: Az amerikai magyarság (Pécs, 1939); Máthé Elek: Amerikai magyarok nyomában (Bp., 1942); Kálmán Béla: Amerikai magyarok (Magy. Nyelvőr, 1970); Puskás Julianna: Magyar szervezetek Amerikában (az 1880-as évektől az 1960-as évekig) (Tört. Szle, 1970); Szántó Miklós: Magyarok a nagyvilágban (Bp., 1970).