árendás föld

a tulajdonostól szerződés (contractus) szerinti feltételek mellett, meghatározott időre bérbe vett föld. Bérleti viszonyra léphettek egyesek, de egy-egy helység együttesen is (pl. egyes alföldi települések legelőbérletei a 15–19. sz.-ban). A bérlet díja leggyakrabban meghatározott pénzösszeg (árenda, census) volt, ritkábban valamilyen munkajáradék, a termény bizonyos hányada, ill. ezek megszámlálhatatlanul sokféle kombinációja. Az árendás földet nevezik → censuális földnek (a bérleti díjként fizetett pénz, census után), → kontraktualista földnek (a felek közötti szerződés miatt) is. Az árendás föld birtoklója az → árendás, helyenként a censualista, kontraktualista nevet viseli. – Irod. Lukács Zsófia: A szerződéses jobbágyok helyzete hazánkban a 18. sz. folyamán a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (Bp., 1937); Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948).