asszonyi természet, az

eredetmagyarázó monda. Vázlata: Noénak (egy változatban Ádámnak) három fia volt és csak egy lánya. Ezért amikor a fiúk házasodni akartak, csak egynek jutott volna feleség. Noé álmot lát – más változatban Isten tanácsot ad neki –, ezért a lányát egy kutyával és egy rókával (változatban disznóval) zárja össze éjszakára. Reggelre három teljesen egyforma lányt találnak a helyükön. Egy változatban Noé az úton találkozik a fent említett két állattal, s mikor magához szólítja őket, leánnyá változnak. A fiúk megházasodnak, kiki elköltözik otthonról a feleségével. Noé egy idő után sorra látogatja fiait. Az egyik arra panaszkodik, hogy a felesége mindig morog, csahol. Ezé lett a kutya. A másikat felesége mindig megcsalja. Ő kapta a rókát. Azokban a változatokban, ahol a második állat a disznó, a második fiú felesége lompos, piszkos. A harmadik fiú elégedett csak a feleségével, aki olyan, mintha az édesanyja lenne. Tehát háromféle természetű asszony van a világon, három közül kettő magán viseli annak az állatnak a természetét, amelytől származott, s csak az a férfi lehet boldog, aki Noé lányának az ivadékát veszi feleségül (MI. A. 137/3). – A mondatípus igen népszerű a zsidó irodalomban. Szórványosan előfordul az európai folklórban is (pl. Dániában, Németo.-ban, Bulgáriában, litván területen stb.). Az európai változatokban néha Szent Péter szerepel Noé helyett, noha logikus követelmény lenne, hogy a történés időpontjában a szereplőkön kívül más élőlény ne legyen a földön. Első magyar változatát Kálmány Lajos jegyezte fel. A legújabb gyűjtések tanúsága szerint az egész nyelvterületen elterjedt. – Irod. Dänhardt, O.: Natursagen (II., Leipzig–Berlin, 1909); Kálmány Lajos: Hagyományok (I., Vác, 1914); Noy, D.: Folktales of Israel (Chicago, 1963); Schwarzbaum, H.: Studies in Biblical and Jewish Folklore (Berlin, 1963).