asszony teremtése

→ dualisztikus eredetmagyarázó monda. Többnyire tréfás hangú. Isten kivette Ádám oldalbordáját, hogy megteremtse belőle Évát. A csontot letette, s hozzáfogott Ádám sebének begyógyításához (sárral tapasztotta be). Ezalatt egy kutya odaszaladt, felkapta a csontot. Isten utánakapott, de csak a kutya farkát sikerült elkapnia. A farok leszakadt, s ebből teremtette Isten az asszonyt. Ezért „bolhásak” az asszonyok, ezért van az, hogy ha valami titkot az asszonynak elmondanak, vagy a kutya farkára kötik – egyre megy. Egy mondában a kutya helyett macska szerepel. Egyedülálló az a Győr megyei változat, amelyben Isten Ádám és Éva testét egyszerre „gyúrta ki”. Mikor Ádám elkészült, kitette száradni, s hozzáfogott Éva megalkotásához. Mikor a bordáit gyúrta, egy kutya odaszaladt és elvitt egyet. Néhány változat dualisztikus vonásokat őriz, a teremtésnél Istennek társa van, rendszerint Szent Péter. A szóban forgó kutya Szent Péter kutyája, Szent Péter kap a kutya után stb. Egy újonnan feljegyzett palóc mondában Ádám oldalcsontját Isten Szent Péterre bízza, és elindulnak vándorolni. Egy faluban a kutyák megugatják őket, Péter közéjük hajítja a csontot, Isten nyomban kéri a csontot – Péter egy kutya farkát kapja el és azt adja át. Abból lett az asszony. Egy századfordulón feljegyzett mondában Isten és az arkangyal teremtik az embert és asszonyt, az arkangyal kívánsága szerint végül is a fentiekhez hasonló eredménnyel. Az asszony teremtéséről szóló mondák egy része a Biblia szövegét egészíti ki humoros epizóddal, amely az asszonyok kigúnyolását célozza. Európa-szerte ismert. Eredetkérdésével csaknem száz évvel ezelőtt foglalkozott Kálmány Lajos és O. Dänhardt, de megnyugtató eredményre nem jutottak. Legelterjedtebb mondáink egyike. (→ még: ember teremtése) – Irod. Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893); Dänhardt, O.: Natursagen (I., Leipzig– Berlin, 1907).