átaljás munka, átalánymunka

a bérmunka egyik fajtája, amikor a dolgozók előre kialkudott kerek összegért vagy részért vállalkoznak a teljes munkafolyamat (aratás, kubikolás stb.) elvégzésére. Leghasználtabb népi elnevezése: átajjába. A → részesmunkánál és a → napszámosmunkánál kevésbé volt elterjedt, de nemcsak a mezőgazdaságra korlátozódik: a hajóvontatásnál (→ hajóvontató banda), tutajozásnál (→ tutajos) stb. is találkozunk vele. Átaljásnak azonban csak a mezőgazdaságban átaljás bérben dolgozókat nevezik. Az átaljás munka voltaképp már a modernebb → szakmánymunka egyik hagyományos válfajának tekinthető. (A szóhasználat nem mindig különböztet e két utóbbi között.) Az átaljás munkára részben a bizonytalansági tényezők (időjárás, várható terméseredmény stb.), részben az előre pontosan meghatározható munkamennyiség (pl. hajóvontatás stb.) miatt került sor; a munkaadók és a munkások is azért fordultak e megoldáshoz, hogy az időközben felvetődő ellentéteket a lehető legkisebbre csökkentsék. Legtöbbjükkel a mezőgazdaságban találkozunk, a 19. sz.-ban különösen gyakran alkalmazták őket. Nőtlen férfi vagy a munkalehetőségektől elesett egyének vállalkoztak átaljásnak; előrelátó aratórészesek is átváltottak erre, ha megszorult a szem, hogy a bizonytalan termésmennyiség ellenére is megkaphassák a szükséges kenyérnekvalót. Megkésett gazda is fogadott átaljást, ha mást nem kapott, vagy esetleg nem tudta munkásait ellenőrizni. Máskor a kis földű gazdák fogadtak maguk mellé átaljást, akivel együtt arattak. A hajóvontató munkának is ez volt a fő bérezési formája. Elvétve kubikmunkán is találkozunk vele. Összetettsége ellenére a → summásmunka is lényegében átaljás munkának tekinthető. Az átaljás munkát általában saját koszton (arató, hajóvontató, kubikos stb.) végezték, a summások ún. → kommenciót és szállást is kaptak. (→ még: vállalkozó) – Irod. Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban (Bp., 1898); Kiss Lajos: A szegény ember élete (Bp., 1939); Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle, 1961).