baltás tánc

A pásztorok – főleg kondások – gyakori munkaeszköze s fegyvere gyakran szolgált a pásztortáncok, → kanásztáncok és → botolók tánceszközéül is. A történeti és néprajzi adatok szerint a kondás baltával, fokossal járt táncokkal a magyar népterület különböző részein – főleg a Felföldön, a Dunántúlon és az Alföldön – találkozunk, A Felső-Tisza vidéki teknővájó cigányok fejszével és rövid nyelű kapocskával is botolnak. Munkát imitáló baltás táncot a Felső-Tisza vidékéről ismerünk, amikor tánc közben faragnak ki egy darab fát. A szlovákok, goralok és ruszinok az odzemok, hajducki, valašski, zbójnicki nevű pásztortáncaikat járják fokossal. (→ még: mesterségtánc) – Irod. Harasymczuk, W.: Tance huculskie (Lwów, 1939); Morvay Péter–Pesovár Ernő: Somogyi táncok (Bp., 1954); Kotonski, W.: Góralski i zbójnicki (Cracow, 1956); Zálešák, C.: L’udové tance na Slovensku (Bratislava, 1964).

Baltás tánc (Lotz Károly rajza után készült 19. sz. közepi litográfia, vásári áldomásozók baltástáncáról)

Baltás tánc (Lotz Károly rajza után készült 19. sz. közepi litográfia, vásári áldomásozók baltástáncáról)