Banó István (Kaposszekcső, 1918–)

főiskolai tanár az Orsz. Pedagógiai Intézetben (1962–). A bp.-i tudományegy.-en középiskolai tanári (1941), bölcsészdoktori (1942) és orosz szakos (1953) tanári oklevelet szerzett. Középiskolai tanár Zentán (1941–), tudományos kutató a Néprajzi Múz.-ban (1945–), középiskolai tanár Bp.-en, majd a Közoktatásügyi Min.-ban teljesített szolgálatot (1951–), tanszékvezető a Központi Pedagógus Továbbképző Intézetben (1953–). Népköltészettel, néphagyományokkal (népmese, népdal, népszokások, népi írásbeliség) foglalkozik. Szerk., bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el Berze Nagy János Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957) c. művét. Cikkei az Ethnographia, a pécsi Janus Pannonius Múzeum évkönyveiben jelentek meg, Zentán gyűjtött népmeséit a Kalangya c. folyóiratban publikálta. – F. m. Baranyai népmesék (bev. és jegyzeteket készítette, UMNGy II. Bp., 1941).