Bartucz Lajos (Szegvár, 1885–Bp., 1966)

antropológus, egyetemi tanár a biológiai tudományok doktora (1952). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, majd a bp.-i egy. Embertani Intézetének adjunktusa. A Tanácsköztársaság megdöntése után a munkásegy.-en tartott előadásai miatt állásától megfosztották. 1926-ban került a Néprajzi Múz.-hoz, melynek 1935-től ig.-ja. Főként népvándorlás és honfoglalás kori leletekkel foglalkozott, de jelentősek a magyarság etnikai képének megismerése érdekében végzett vizsgálatai. – F. m. Arad megye népének anthropológiai vázlata (Magy. Vármegyék Városok Monográfiája, Arad megye, 1912); Göcsej és Hetés népének anthropológiájáról (Ethn., 1913); Anthropológia és a magyar őstörténetkutatás (Ethn., 1932); A magyar nemzetismeretről (Ethn., 1936); A magyar ember. A magyarság anthropológiája (Bp., 1938). – Irod. Fehér Miklós: B. L. és az ethnikai embertani kutatások (Anthropológiai Közl., 1965); Nemeskéri János: B. L. munkásságának méltatása (Anthropológiai Közl., 1965).