betyárszeg

a kiskunsági, békési tanyák elején a falba vert kampós szeg. Ezen éjjel-nappal ott lógott a betyártarisznya s benne a rendes nagyságúnál kisebb, a cipónál nagyobb kenyér, a koros a megfelelő mennyiségű kolbásszal, szalonnával. Az éjjeli órákban az arrajáró betyár szótlanul magához vette az élelmet és továbbállt. Alávaló kapcabetyárnak tartották azt, aki a tarisznyát is magával vitte. – Irod. Nagy Czirok László: Budártüzek mellett (Bp., 1963).