Bibó István (Kecskemét, 1877–Szeged, 1935)

TARTALOM

bicke, vasas horgas

bíbor

1. tekerődző bíbor, a legfinomabb erősen sodrott fonalból szőtt, áttetsző → fodorvászonból készült, mintegy másfél arasz széles és mintegy másfél méter hosszú fátyolkendő, melyet a még gyermektelen fiatalasszony ezüsttűkkel erősített a főkötőjére, majd oldalt aláeresztve és az álla alatt elhúzva kétszer, háromszor nyaka körül tekert, és színes selyemmel vagy fémszálas hímzéssel díszített végét, a bíborvéget, a mellére tűzte (Sárköz). Párhuzamai a kalotaszegi, távolabb az ormánsági, somogyi, közép- és Ny-dunántúli kendőviseletben találhatók. Múlt századi ábrázolások tanúskodnak többek közt Esztergom és Komárom megyei használatáról is. – 2. finomabb fodorvászon (lat. byssus), a tekerődző bíbor anyaga. (→ még: sárközi szőttesek)