bőrmellény

szőrös juhbőrből szabott, elej- és hátrészből álló, elül vagy oldalt gombolós, mellényszerűen felölthető ruha. Egyéb elnevezései: mellény, bőrlajbi, lábri, puszli, ködmönpuszli, melles, mellrevaló, lélekmelegítő, köce, cucaj, kozsuska. A bőrmellényeknek az ősibb fajtáját az oldalt kötős vagy gombolós mellények őrzik, melyeket inkább mellesnek, mejjesnek, mejjesbundának, derékravalónak vagy bújjbeleködmönnek neveznek. Az oldalgombolós mellény az elej- és a hátibőr fejlettebb formája (→ kacagány, → elejbőr). Két egész juhbőrből készült, levágták a lábakat, a fejet és a nyakat, oldalt – a test méretének megfelelően – leegyengették, az alját lekerekítették, kivágták a nyak és a karöltő helyét. A nagyjából egyforma elej- és hátbőrt jobb oldalon és a vállakon összevarrták, a bal oldalára pedig bőrszíjakat vagy gombokat kötöttek. Egyszerűségénél fogva a szegény pásztor-, zsellér- és cselédembernek ősi ruházata lehetett, mivel maga is könnyen összetákolta. A debreceni szűcsök 1793. évi limitációja „mellyre való ködmön puszlinak” emlegeti. Ez már művesebb volt: széleit irhával beszegték, mellére vagy az aljára zsebeket varrtak, szerényen irházták vagy virágozták is. Az Alföldön és a Dunántúlon inkább csak a férfiak viselték. Legművészibb formája Erdélyben készült, ahol a hímzéssel és irházással gazdagon díszített mellesnek sok szép női és férfiváltozata ma is él. Kalotaszeg vidékén és Torockón a nőkét zöld posztóval is borították. – Az elöl hasított és gombolódó bőrmellény ugyanúgy készült, mint az oldalt gombolós, csak mindkét oldalát összevarrták, az elejét pedig végighasították, ill. két darab bőrből szabták. Nevezték lajbinak, bekecsnek, Biharban lábrinak, a nőkét köcének. A praktikumot szolgálók mellett divatoztak – de inkább csak a női viseletben – a gazdagon irházott vagy hímzett ünneplő bőrmellények. Ezek nagysága, szabása és díszítése tájanként változott. Voltak derékig érők és hosszabbak, egyenes és ráncos hátuljúak, nyakig gombolósak és mélyen kivágottak. A díszes bőrmellényeket inkább a lányok, a ködmönöket pedig az asszonyok viselték. Országosan elterjedtek, de különösen Erdélyben voltak népszerűek. Jelesebbek a nógrádi cucajok, a cserépfalvi pruszlikok, a dunántúli irhások, a délszláv haldíszes kozsuskák, a kalotaszegi, a székely és a bukovinai csupavirágos mellesek. (→ még: szűcshímzés) – Irod. Ecsedi István: A Hortobágy-puszta és élete (Debrecen, 1914); F. E.: Kalotaszegi mellrevalók (Muskátli, 1932).

1. Női bőrmellény eleje, színes rátéttel és hímzéssel (20. sz. eleje, Baranya m.)

1. Női bőrmellény eleje, színes rátéttel és hímzéssel (20. sz. eleje, Baranya m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Női bőrmellény hímzett és rátétes díszítéssel (20. sz. eleje, Mezőség, Erdély)

2. Női bőrmellény hímzett és rátétes díszítéssel (20. sz. eleje, Mezőség, Erdély)

3. Férfi bőrmellény eleje és háta, főként rátétes díszítéssel (Századforduló, Mezőség, Erdély)

3. Férfi bőrmellény eleje és háta, főként rátétes díszítéssel (Századforduló, Mezőség, Erdély)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Asszony hímzett bőrmellényben (20. sz. első fele, Hollókő, Nógrád m.)

4. Asszony hímzett bőrmellényben (20. sz. első fele, Hollókő, Nógrád m.)

5. Férfi bőrmellény eleje és háta, főként rátétes díszítéssel (Századforduló, Mezőség, Erdély)

5. Férfi bőrmellény eleje és háta, főként rátétes díszítéssel (Századforduló, Mezőség, Erdély)
Bp. Néprajzi Múzeum

Hímzéssel és kevés rátéttel díszített bőrmellény. Nagylóc (Nógrád m.) Néprajzi Múzeum, Budapest

Hímzéssel és kevés rátéttel díszített bőrmellény. Nagylóc (Nógrád m.) Néprajzi Múzeum, Budapest

Aprólékos hímzéssel és rátéttel díszített bőrmellény. Tordaszentlászló (v. Torda-Aranyos m.) Néprajzi Múzeum, Budapest

Aprólékos hímzéssel és rátéttel díszített bőrmellény. Tordaszentlászló (v. Torda-Aranyos m.) Néprajzi Múzeum, Budapest

Oldalt gombolós bőrmellény Kakasdra (Tolna m.) települt bukovinai székelyektől. Néprajzi Múzeum, Budapest

Oldalt gombolós bőrmellény Kakasdra (Tolna m.) települt bukovinai székelyektől. Néprajzi Múzeum, Budapest

Zsinórral keretezett rátéttel, kevés hímzéssel. Kalotaszeg, 1882. Néprajzi Múzeum, Budapest

Bőrmellény
Zsinórral keretezett rátéttel, kevés hímzéssel. Kalotaszeg, 1882. Néprajzi Múzeum, Budapest