halotti köntös

a rendes öltözettől eltérő szabású, bő ruhadarab, melyet koporsóban kiterített halottra adnak, rendes ruházata fölé. Két formaváltozatát ismerjük: egyik a rövid vagy hosszú, elöl csukható ujjatlan palást; a másik egyenes szabású, bő ujjú, hátul csukható köntös. A századfordulón már csak elvétve öltöztették bele a halottakat; a korábbi századokban azonban általános lehetett. A nagyszebeni szabócéh 17. sz.-i szabáskönyve közli egyik szabásmintáját; a 18. sz.-i váci szabók mesterremekei közé pedig a „megholt ember köntöse” is beletartozott. Az egri Rozália-kápolnában a 18. sz. végéről hátul csukódó formája került elő polgári sírokból. Régebben az úri osztály is alkalmazta azt, erre Európa-szerte számos utalás van. Erdély egyes községeiben a halotti köntös szerepét tölti be a lepedő, amelybe a koporsóban a felöltöztetett halottat beletekerik. – Irod. Fél Edit: A Néprajzi Múzeum 1963–1964. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1965); Ember Mária: XVI–XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból (Folia Archaeologica, 1968).

Halotti köntös (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Halotti köntös (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum