hanttörő

hosszú fanyélre erősített fa- vagy vasbunkó, kalapács formájú eszköz. Eredetileg valószínűleg a kapás földművelés rögtörő, talajporhanyító szerszáma volt. Az ekés művelés mellett a faekével való tökéletlenebb szántás kísérőjeként egészen a 20. sz.-ig megmaradt. Vetés előtt a szántás összeragadt → göröngyeit, nagyobb rögeit verték szét vele. Magyar parasztok kezén az utóbbi évtizedekben már csak szórványosan a → fogas és a → henger kiegészítő szerszámaként fordult elő. Hasonló munkára fejszét, kapafokát és csákányt is használtak. – Irod. Takács Lajos: Hanttörő (Népr. Ért., 1962).

Hanttörő (Cserépfalu, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Hanttörő (Cserépfalu, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)