Háromváros

Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét szomszédos, sok tekintetben azonos társadalmi fejlődésű városok összefoglaló megnevezése. A 16. sz. második felétől, amikor a nemesi vármegyei közigazgatás, igazságszolgáltatás, közbiztonsági szolgálat a török előrenyomulás következtében megszűnt, szétesett, szorosabb együttműködésben éltek, többek között közös törvényszéket tartottak fenn. Később súlyos veszteségek érték Ceglédet, sok viszontagsága volt Nagykőrösnek is, így a három szomszédos település együttműködése is felbomlott. Mégis az újabb kori történetük, társadalmi fejlődésük azonos vonásai alapján ismét használni kezdték a Háromváros megjelölést a tudományos irodalomban és publicisztikai művekben. A hazai parasztság, a mezővárosi társadalom fejlődéstörténetében a Háromváros településeinek jelentős szerepe volt már Mohács előtt is. A hódoltság során tágabb környezetük népét fogadták magukba. A 18. sz.-i kibontakozó konszolidáció révén megerősödve ismét az Alföld legjelentősebb állattartó agrárvárosai közé emelkedtek. A 19–20. sz.-ban határaik közt megizmosodott kertkultúrájuk, szőlészetük a nemzetközi exportpiac tényezőjévé vált, s a konzervipar megteremtését tette lehetővé. – Irod. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral (I–IV., Kecskemét, 1860–1866); Majláth Jolán: Egy alföldi cívis város kialakulása (Bp., 1943); Márkus István: Kertek és tanyák Nagykörösön a XVII–XVIII. században (Kecskemét, 1943).

Arany János lakása Nagykőrösön

Arany János lakása Nagykőrösön

Nagykőrös látképe céhlevélen (19. sz. első fele). Rézkarc (részlet)

Nagykőrös látképe céhlevélen (19. sz. első fele). Rézkarc (részlet)

Nagykőrös a múlt század második felében

Nagykőrös a múlt század második felében