hegynép

a → szőlőhegy birtokosainak összessége, akik általában a → hegyközség tagjai vagy a hegyi regulációk és instrukciók révén a szabályozott hegyi élet részesei voltak. Együttesen vállaltak részt a hegyi ügyekben: kántornapon (évnegyedenként) vagy hegyterminuskor, de évente legalább kétszer hegygyűlést tartottak a → hegymester házánál. Ekkor választották maguk közül a szőlőhegy vezető emberét, a hegymestert, továbbá a hegyi széket, hegyközségi választmányt vagy hegytanácsot, azt a 6–12 hites embert, szőlőesküdtet vagy hegyi elöljárót, akik a hegymester munkáját segítették. A hegynép a hegygyűlésen számoltatta be az elöljárókat a gyepűjárásról (→ határjárás), a hegyi kasszába befolyt büntetéspénzekről és azok felhasználásáról, s ekkor döntöttek szavazattöbbséggel a vitás ügyekről. A hegynép demokratikus társadalmi közege biztosította a → hegytörvények hegyközségi intézményen belüli hagyományos érvényesülését. (→ még: szőlőpásztor). – Irod. Vajkai Aurél: A paraszt-szőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében (Népr. Ért., 1938).