hóverő

a Hortobágyon (Nagyiván környéke) a pásztorok kissé ív alakú, lapickához hasonló, egyik végén laposra faragott 40–70 cm-es eszköze, amellyel a bundáról a havat verik le. A hóverőt használat után a kunyhó nádkorcába dugják, a rajta levő gúzskarika révén szegre akasztják. A bojtár, a fiatalabb pásztor kötelessége, hogy az idősebb társa vállán levő bundát a hótól megtisztítsa, a gyakran 5–7 kg súlyú havat leverje. Mivel az állatokat nagy havazás idején ma már nem tartják a szabad ég alatt, a hóverőt is ritkán használják, esetenként botjukkal helyettesítik. Fából, csontból készített hasonló hóverőt ismernek a lappok, vogulok, szamojédek, dolgánok, korjákok, jakutok s az eszkimók. Az eszkimókhoz a hóverő valószínűleg Szibériából került el. A magyar és az arktikus hóverők az etológiai viszonyok következtében kapták hasonló formájukat és funkciójukat. – Irod. Gunda Béla: An Arctic Implement among Hungarian Hordsmen (Folk, vol. 7., 1965).