| húsvéti bál | TARTALOM | húsvéti locsolás |
katartikus (→ katartikus rítusok), termékenységvarázsló (→ termékenységvarázslás) célzatú → népszokás. Előfordulását a Dunántúlról ismerjük. Fejér megyében sibának nevezik a négyszögűre font korbácsot, amellyel a legények → húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat, közben ezt mondogatva:
| Keléses ne légy, |
| Bolhásos ne légy, |
| Esztendőre frissebb légy! |
A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral kínálták a legényeket. A Bakonyban ugyancsak húsvéthétfőn jártak korbácsolni:
| Sidiridi jó légy, |
| Friss légy, |
| Keléses ne légy, |
| Ha valahová küldenek, fuss! |
| A lábaid jó futók legyenek (lábára üt) |
| Kezeid jó mosogatók legyenek (kezére üt) |
| A fejed ne fájjon (fejére üt) |
| Sidiridi váltsd ki magadat! |
(hátára üt és várja a tojást jutalmul). A húsvéti korbácsolás és locsolás jutalma egyaránt a hímes vagy piros tojás (→ húsvéti tojás). A Felföldön és a szlovák–magyar érintkezési területeken ismert a suprikálás: a lányok korbácsolják meg a → húsvéti locsolást végző legényeket. (→ még: korbácsolás)