felföldi bútor

az Északi-Középhegység területén és peremvidékén használatos bútor. A társadalmi-gazdasági körülmények kényszerű következményeként itt maradt meg legtovább, általában egészen a 19. sz. második feléig, egységes lakásképet alkotva a nagyrészt házilag faragott bútor. Ezek jelentős hányada igen régies, a paraszti bútorkészítés kezdeteit idéző képződmény. Ilyen volt pl. a mátraaljai palócok hálókamrabeli → ágyszéke és a lakószobában az olyan lóca, melynek ülődeszkája sárlábakon nyugodott. A házilag összeállított bútorokhoz járult a többnyire bognár, ács vagy más hozzáértő által faragott kecskelábas → asztal, továbbá a menyasszonyi kelengyebútor: a háziiparosoktól beszerzett → ácsolt láda és az asztalosoktól vásárolt virágos festésű → láda. Ácsolt ládával elsősorban a gömöri hegyvidék készítőközpontjai látták el a vidéket (→ gömöri ácsolt láda); ezek befolyására több kisebb hatósugarú készítőhelyen is gyártottak ácsolt ládát, így Mátraalmáson (v. Szuhahuta). Az → asztalosbútorok közül a legjelentősebb, legnagyobb vásárkörzetű a → miskolci bútor volt. Nagyobb népszerűségre tett még szert a → rimaszombati bútor. A terület keleti részén a kései kialakulású, sokáig életben maradt bútorstílusok jellemző példája a → sátoraljaújhelyi bútor. Az asztalosbútor általánossá válása nyomán bontakozott ki a 19. sz. második felében a → palóc áttört bútor, továbbá a székek és tányértartók faragása Cserépfalun (→ Hór-völgyi fafaragás). – Irod. Malonyay Dezső: Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod magyar népe. A palócok művészete (Bp., 1922); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972); K. Csilléry Klára: Mezőkövesdi bútorok (Mezőkövesd város monográfiája. Mezőkövesd, 1975).

Ácsolt láda (Készítőhely: Gömör m., lelőhely: Mezőkövesd, 19. sz. második fele.) A középső sor emberábrázolásai helyi értelmezés szerint: Szűz Mária és Szent József (mások szerint: Ádám-Éva), a felső sor közepén levő alak a kis Jézus. Bp. Néprajzi Múzeum

Ácsolt láda (Készítőhely: Gömör m., lelőhely: Mezőkövesd, 19. sz. második fele.) A középső sor emberábrázolásai helyi értelmezés szerint: Szűz Mária és Szent József (mások szerint: Ádám-Éva), a felső sor közepén levő alak a kis Jézus. Bp. Néprajzi Múzeum

Karos lóca támlájának egyik táblája vadászjelenettel (Kazár, Nógrád m., 1890). Pásztorfaragó munkája. Bp. Néprajzi Múzeum

Karos lóca támlájának egyik táblája vadászjelenettel (Kazár, Nógrád m., 1890). Pásztorfaragó munkája. Bp. Néprajzi Múzeum

Gömöri készítésű ácsolt láda (Lelőhely Szarvas, 1720) Bp. Néprajzi Múzeum

Felföldi bútor
Gömöri készítésű ácsolt láda (Lelőhely Szarvas, 1720) Bp. Néprajzi Múzeum