Ferenczi Imre (Balmazújváros, 1931–)

folklórkutató, egy.-i docens a szegedi József Attila Tudományegy. néprajzi tanszékén (1969–), a történelemtudományok (néprajz) kandidátusa (1968). A debreceni KLTE bölcsészettudományi karán szerzett középiskolai tanári oklevelet (1954). Középiskolai és általános iskolai tanár (1954–), muzeológus a debreceni Déri Múz.-ban (1961–), egy.-i oktató a szegedi József Attila Tudományegy.-en (1964–). Népszokásokkal, a mondakutatás elméleti kérdéseivel, hiedelemmondákkal, történeti mondákkal, történeti néphagyománnyál (elsősorban a Rákóczi- és kuruckor hagyományaival) foglalkozik. Cikkei, tanulmányai a hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelennek meg. – F. m. Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Ujváry Zoltánnal, Műveltség és Hagyomány, IV., 1962); Fordulj, kedves lovam ... Rákóczi és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmárban (Molnár Mátyással, Vaja, 1972).