fokos

baltaszerű, rézből vagy vasból készült eszköz, amely a baltánál kisebb és könnyebb, foka megnyújtott, rendszerint kerek vagy négyzetes gombszerű véggel, lapjának alsó és felső sarka gyakran kis gömbben végződik, hogy viselőjének kezét ne sértse. Botszerű nyele általában hengeres, ritkábban laposított. Kovácsok, lakatosok készítették megrendelésre vagy a vásárokon árulták. Nyelét használója faragta, néha rézveret, ólmozás díszítette. – A fokos a 18. sz. elejéig harci eszköz volt. Később is használták önvédelmi fegyverként. A 19. sz.-tól különösen a fiatal pásztorok, bojtárok és a falusi legények kedvelték. Sétabot helyett vitték magukkal, ha látogatóba, vásárba, vendégségbe mentek. A feldíszített fokos még néhány évtizeddel ezelőtt is – az ország egyes vidékein – a lakodalmi vőfélyek címere volt. – Irod. Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére (Bp., 1906); Václavik, A.: Slovenské palice (Turč. Sv. Martin, 1934); Polonec. O.: Valašky, fokoše, čakany (Turč. Sv. Martin, 1963).

Fokosok (bal oldali Mátra-vidéki, jobb oldali mo.-i) Bp. Néprajzi Múzeum

Fokosok (bal oldali Mátra-vidéki, jobb oldali mo.-i) Bp. Néprajzi Múzeum

Fokos (Őrhalom, Nógrád m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Fokos (Őrhalom, Nógrád m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Fokos (Somogy m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Fokos (Somogy m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Fokos (Debrecen)

Fokos (Debrecen)

Fokos (Mátra-vidék)

Fokos (Mátra-vidék)