földrajzi név, helynév

a táj különböző részeinek, ill. a tájban található természetes és mesterséges alakulatoknak (hegységek, hegyek, dombok, halmok, völgyek, síkságok, erdők, mocsarak, rétek, szántók, árkok, gödrök, kutak, források, folyóvizek, tavak, városok, falvak, majorok, utak, utcák, terek, hidak stb.) megkülönböztető neve. Legfontosabb csoportjai: 1. természeti nevek: a) víznevek, b) földnevek; – 2. műveltségi nevek: a) foglalkozásnevek, b) létesítménynevek; – 3. asszociációs nevek; – 4. eseménynevek. – A földrajzi név tudományos jelentősége abban áll, hogy fontos adatai lehetnek a történeti földrajznak, a település-, művelődés- és agrártörténetnek, valamint a nyelvtudománynak és a néprajznak. A földrajzi név elemzésével sokat tudhatunk meg egy-egy terület régi természeti viszonyairól: növényzetéről, állatvilágáról, vizeiről; egykori birtokosairól, birtoklási rendjéről, határhasználati formájáról, termeléséről; elpusztult településeiről; régi lakosságának nemzetiségéről, társadalmi viszonyairól. (→ még: helységnév, → dűlőnév) – Irod. Lőrincze Lajos: Földrajzi neveink élete (Bp., 1947); Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Bp., 1970); Névtudományi előadások (Szerk. Kázmér Miklós és Végh József, Bp., 1970).

Deáki

Deáki

Karancs-Keszi

Karancs-Keszi