gazdasszonyok tánca

általánosan ismert lakodalmi táncos szokás (→ lakodalmi táncok), melyre rendszerint a vacsora végeztével, esetleg hajnalban kerül sor. Szakácsasszonyok táncának is nevezik. Legtöbbször tréfás kéregetés a bevezetője: a násznép körében megjelenő szakácsasszonyok bekötött, „kásával megégetett” kezüket mutogatják, s kásapénzt szednek (az utána következő táncot ezért néhol kásatáncnak mondják). A gazdasszonyok tánca formailag rendszerint kötetlen, ill. az egyik helyi táncformát jelenti: Kalocsa környékén marsot (→ induló), Sárközben → ugróst, másutt körtáncot vagy csárdást járnak soros, kör vagy teljesen kötetlen alakzatban. A főzőasszonyok, menyecskék többnyire csak magukban járják, gyakran azonban férfiakat is felkérnek a násznépből. Néhol borosüveggel a fejükön táncolják, mindig elengedhetetlen azonban tánc közben a konyhai főzőeszközök felmutatása, lábasok, fedők, tepsik összeverése, fakanállal, nyújtófával ütögetése. – Irod. Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III., A–B., Bp., 1955–56); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958).

Lakodalmi főzőasszonyok (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Lakodalmi főzőasszonyok (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)