guga

a → népi gyógyászat országosan elterjedt elnevezése a nyaki nyirokmirigyek gyulladásos megdagadására (lat. Lymphadenitis). A régi nyelvhasználatban (17–18. sz.) a pestist (→ mirigy, → csuma) is jelentette (meggugásodik = pestis-gugák, vagyis pestises kelevények lepik el), mert guga volt minden olyan daganat, amely az ember mirigyes részein (pl. az ágyékban vagy a hónaljakban) keletkezik. (Az állatok hasonló kemény daganatait szintén gugának nevezték.) A guga elnevezése valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy a leggyakrabban a toroknál keletkezik (vö. gége, giga, géga – a 18. sz.-ban: gugu = torok). Népies gyógymódja: nyomkodással próbálták eloszlatni (állatoknál kifakasztották), melegvizes ruhát tettek rá. – Irod. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (II., Bp., 1929–40).