gyermekrajz

néprajzi vonatkozásban a parasztgyermekek által papíron, ceruzával készített és többnyire színezett rajz. A spontán firkálások, ill. ábrázolások papírra vetése az iskolázás, ill. az írószerek és a papírhasználat általánossá válásához köthető, gyakran régi könyvek előzéklapjain őrződött meg. A magyar gyermekrajzok közül azok váltak ismertekké, amelyeknél az ösztönös rajzolgatásból szakember kezdeményezésére a paraszti életet kifejező alkotások sora bontakozott ki. – 1. Sárközi gyermekrajz. Az itteni kislányok közt a 20. sz. elejére szokássá vált egymás megajándékozása az iskolaév végén színes ceruzával telerajzolt lapocskákkal. A megőrződött lapok többségén a népi hímzésekre emlékeztető sorminták közt ajánlás vagy számok sora látható. A Malonyay Dezső szervezte néprajzi gyűjtés során (1910 előtt) Ács Lipót rajztanár vezette itt rá a kislányokat a figurális gyermekrajzra. A nagy számban fennmaradt ilyen gyermekrajzok többsége egyetlen leány- vagy asszonyfigurát mutat oldalnézetben, ritkábban két szemben álló nőt vagy körtáncot. A korábbi, mereven beállított népi → emberábrázolásnak megfelelően stilizált gyermekrajzok eszményített képét adják a korabeli módos → sárközi viseletnek. Ács Lipót működésének megszűntével a sárközi gyermekrajz folytatás nélkül maradt. – 2. Galgamácsai gyermekrajz. Elindítója Gönyey Sándor volt 1939-ben, Dudás Juli felfedezésével, aki mellé néhány más leányka is társult. Gönyey viseletképeknek és helybeli szokásokat és munkafolyamatokat megörökítő, sokalakos ciklusoknak a komponálására biztatta a rajzolókat. Ezek a gyermekrajzok kitűnnek részletgazdagságukkal, mozgalmasságukkal, ill. a cselekménynek és környezetének hiteles visszaadására való törekvésükkel. A galgamácsai gyermekrajzok készítői közül Dudás Juli mint naiv festő (→ naiv művészet) sajátos stílussá fejlesztve folytatta a későbbiekben az ilyen szellemű alkotásokat. – Irod. Lewetus, A. S.: Gyermekrajzokról (A Ház, 1910); Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (IV., Bp., 1912); K. Csilléry Klára: Magyar népi grafika (Népr. Ért., 1971).

Gyermekrajz. Templomba menő módos menyecske, fején parittyafőkötővel, kezében zsebkendőbe csavart virággal (Korsós Erzsébet iskolásleány rajza, 1911, Öcsény, Tolna m.)

Gyermekrajz. Templomba menő módos menyecske, fején parittyafőkötővel, kezében zsebkendőbe csavart virággal (Korsós Erzsébet iskolásleány rajza, 1911, Öcsény, Tolna m.)