Gyöngyös, Pásztó, Eger kerámiája

a közép-tiszai kerámia-stíluscsoport egyik egysége. Mindhárom helységben hasonló stílusban dolgoztak, s emiatt szinte lehetetlen szétválasztani készítményeiket. A múlt század végén Gyöngyösön 40, Egerben 13, Pásztón 7 mester dolgozott. Az innen származó edények alapszíne fehér. Díszítményük színe: kék, vörös, zöld, barna, → ecsetes díszítéssel készülnek. A → tálak, → tányérok díszítményének elemeit stilizált növények alkotják, melyek füzérként futnak az edény szélén, és rendszerint az öblöt is ez díszíti. Ritkaság számba megy az öbölrészen villával, kanállal, késsel díszített tányér. Ez az evőeszközös díszítmény a mezőcsáti és a tiszafüredi tányérokon is gyakori. A stílust elsődlegesen jellemző fehér alapszín e stílusegységet a debreceni kerámia hasonló alapszínű és szintén virágfüzérrel díszített edényeihez kapcsolja. – Irod. Beczkóyné Révész Ágnes: Adatok a gyöngyösi régi cserépedények történetéhez (Népr. Ért., 1937).

Tál, öblében madárral (19. sz. második fele) Miskolc, Herman Ottó Múzeum

A fazekas ifjúság kancsója, oldalán a gyöngyösi nagytemplom képe (Bacsaroczki Mihály munkája, Gyöngyös, 1863) Bp. Néprajzi Múzeum

Tál gazdag virágkoszorúval (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Felső képek: Tál, öblében madárral (19. sz. második fele) Eger, Dobó István Múzeum – Tányér, öblében kakassal (19. sz. második fele) Eger, Dobó István Múzeum

Tányér, öblében virággal és madárral (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Tál, öblében villa, kanál és kés ábrázolásával (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum – Tál (18. sz.) Miskolc, Herman Ottó Múzeum

Nagyméretű pálinkásbutella (19. sz. második fele) – Boroskancsó (Készült Gyöngyösön, 19. sz. második fele)

Csalikancsó (19. sz. második fele) – Testületi kancsó (Gyöngyös, 1865) Mind: Bp. Néprajzi Múzeum

Gyöngyös, Pásztó, Eger kerámiája
Pálinkás butykos (Gyöngyös, 1893, Lelőhely Átány, Heves m.) Bp. Néprajzi Múzeum