gyűrű

karika alakú ékszer, mely a kéz ujjainak tövét körülöveszi. Készülhet önellátó szinten természetes ásványi, növényi, állati anyagokból. Készen vett ipari termékekből házilag is összeállíthatják. Specialisták és hivatásos iparosok fémből készítik (→ ékszer). Lehet füzérszerű, de általában merev, zárt karika. Képezhet gyűrűt pár soros spirál is. Legegyszerűbb a karikagyűrű: egyenletes szélességű abroncs. A fejesgyűrű feje a kézhát felől vagy magából az abroncsból kiszélesített szakasz, vagy külön felerősített fémdísz, esetleg ékkő. Az alföldi réz pásztorgyűrűk fején geometrikus bevert dísz volt. Ha a kerek, ovális vagy szögletes fej sima lap, vagy kis vésett virágmotívum, esetleg monogram van rajta, pecsétgyűrűnek hívják, ezzel különböztetve meg a köves gyűrűtől, amelyen általában 3 db, kétféle színű kő van a karika mentén sorba rakva. – A 19–20. sz.-i parasztviseletekben elég jelentős, főként ötvösközpontok körül. Elsősorban nők viselik, ünnepen. Fizikai munkavégzéskor, hétköznap leveszik. A felnőtt ifjúság ékszere a réz- vagy ezüstgyűrű. A 19. sz. végéig valamelyik kezük középső vagy kisujján hordták a gyűrűt. Később tették csak a negyedik, népi megjelöléssel „nevetlen ujj”-ukra. Erősebben ékszerkedvelő vidékeken (pl. a D-Duna mente) a nők mindkét kezük több ujjára, néha mutatóujjukra is húztak 1–1 vagy 2–3 gyűrűt is. Lányok szerelmi ajándékként egyszerre többet is kaptak a legényektől vásárok, búcsúk alkalmával. Amikor a 20. sz.-ban a parasztviseletekben elterjedt a jegygyűrű, eleinte ezek szolgáltak arra a célra is, csak később váltotta fel őket az ezüst, majd arany karikagyűrű. Legtöbben csak az esküvői szertartásra vették fel, akkor is kölcsönkapták. – A kéz ujjain viselt gyűrűféléket a magyarok a honfoglalás előtt is hordták. A 11–13. sz.-ban a köznép bronz- és ezüstgyűrűt viselt. A középkorban csak a menyasszony kapott jegygyűrűt, a barokk korban már a vőlegény is. Akkor már a „gyűrűsujjon” viselték. Az úri viseletekben a 17. sz. óta karikagyűrűt adnak eljegyzésre. – Irod. Hlatky Mária: A magyar gyűrű (Bp., 1938); Radajković, B.: Nakit kod Srba (Beograd, 1969).

Ezüst ajándékgyűrű üvegkövekkel (Szék, v. Szolnok-Doboka m.)

Ezüst ajándékgyűrű üvegkövekkel (Szék, v. Szolnok-Doboka m.)

Eljegyzési aranygyűrű (Szeremle, Bács-Kiskun m.)

Eljegyzési aranygyűrű (Szeremle, Bács-Kiskun m.)

Ezüstgyűrű szív alakú fejjel (Martos, v. Komárom m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Ezüstgyűrű szív alakú fejjel (Martos, v. Komárom m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Préselt ezüstgyűrű (Baja környéke, Bács-Kiskun m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Préselt ezüstgyűrű (Baja környéke, Bács-Kiskun m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Lószőrgyűrű gyöngyökkel (Somorja v. Pozsony m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Lószőrgyűrű gyöngyökkel (Somorja v. Pozsony m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Pásztor készítette rézgyűrű (Alföld) Bp. Néprajzi Múzeum

Pásztor készítette rézgyűrű (Alföld) Bp. Néprajzi Múzeum

Lószörgyűrű gyöngyökkel (Somorja v. Pozsony m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Lószörgyűrű gyöngyökkel (Somorja v. Pozsony m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Pásztor készítette rézgyűrű (Alföld) Bp. Néprajzi Múzeum

Pásztor készítette rézgyűrű (Alföld) Bp. Néprajzi Múzeum