halálra való, halálra való batyu

halál esetére összekészített, batyuba kötött öltözetdarabok. Idősödő vagy fiatal, de beteges személyeknek – férfiaknak és nőknek egyaránt – jó előre összekészítik azokat az öltözetdarabokat, amelyekbe majd halál esetén felöltöztetik őket. A férfiak batyujába rendesen jegyingüket és legszebb bőgatyájukat teszik, esetleg egy fekete posztó mellényt (a nadrágos vagy pantallós öltözetben való temetés az I., helyenként a II. világháború után jött szokásba). A nőknek halálra való inget, pendelyt, szoknyát, váll-, ill. fejkendőt készítenek. Egyes községekben külön vannak főkötők, mint pl. Mezőkövesden a „tuklyák”. Ahol nem mezítláb helyezik a halottat a koporsóba, ott egy-egy pár új harisnyát is készítenek. Szükséges a batyuba egy puha fehér ún. állakötő kendő. A batyuba kötnek még az elhalt kívánságának megfelelően kedves emléktárgyakat is, pl. fényképet elhalt gyermekről; vagy ha volna, saját levágott hajat stb. Beteg kislánynak egyes vidéken, pl. Mezőkövesden kis kötényt is varrnak, mert ő majd „abba szedi a virágot”. Végül a batyuba kerül a → szemfedél.