halászdal, halásznóta

népi líránk hagyományos foglalkozáshoz kötött csoportja, halászok életéről szóló vagy szájukba adott dal. A halászat többnyire kiegészítő foglalkozás volt, jelentősége nagyot csökkent, így feltűnően kevés halászdalt ismerünk. Az életformához csak néhány daltípus kapcsolódik (Hej, halászok, halászok, Mit fogott a hálótok?...), egy részük gúnyos (Kimegyek a Dunára, Beülök a ladikba, Áztatom a hálómat, Tán valami ráakad...) vagy obszcén (Tisza szélin csónakázik a halász...), más részük szerelmi jellegű (De szeretnék aranyhallá válni, Sárpilistől Bátáig úszkálni! Rátalálnék babám hálójára, Csókot kérnék tőle utoljára; Réce, ruca közbe, Hal van a veizbe. Gyere, kis angyalkám, Fogjuk ki belőle!...). A közvélemény halászdalként tart számon néhány egyéb daltípust is (pl. Vót énneköm édösanyám, de mán nincs, Mer elvitte a szögedi nagy árvíz...). Viszonylag több a népies műdal (Én vagyok a halászlegény; Estét harangoznak a toronyba; Hullámzó Balaton tetején stb.), ezeket is halászdalokként éneklik. A → bordalok és → mulatónóták (Amott vagyon egy hal; Bús a gólya, le van a víz csapolva; Harcsa van a vízbe; Ó, be sok hal terem a nagy Balatonba!...), továbbá a → szerelmi dalok (Átalmennék én a Tiszán; Márványkőből van a Tisza feneke; Mély a Tiszának a széle; Széles a Balaton vize; Széles a Duna... stb.) jelentős része használja fel a vízi és halászélet képeit, egy részüket szintén halászdalnak tartják. Úgyszólván semmit nem tudunk a révész- és aranyászdalokról, melyekkel a halászdalok keverednek (→ hajósdal).

Halásztanya (Kopács, v. Baranya m.)

Halásztanya (Kopács, v. Baranya m.)

Halászkunyhó (Romantikus ábrázolás a múlt század második feléből)

Halászkunyhó (Romantikus ábrázolás a múlt század második feléből)

Halászkunyhó (Duna-sziget Szekszárdnál, Tolna m.)

Halászkunyhó (Duna-sziget Szekszárdnál, Tolna m.)

Halászkunyhó (Tisza mellett, 1920 körül)

Halászkunyhó (Tisza mellett, 1920 körül)