Kurcsi Minya (Magyaró, 1897–Magyaró, 1971)

mesemondó. Erdei munkás fia, maga is erdei munkás a Maros völgyében. Életéből ötven évet a havason töltött favágó munkával. Repertoárját részben a havasi mesemondásokon sajátította el, részben meséskönyvekből tanulta. Faragó József megállapítása szerint Kurcsi Minya 27 meséje a Grimm testvérek gyűjteményének egy Benedek Elek által fordított válogatásából származik. – Kurcsi Minya félhomályban, mimika és gesztikuláció nélkül mesélt erős hangon. Viszonylag kis repertoárját számtalanszor elmondta, ennek következtében meséi az olvasott szövegtől rég elszakadtak, csiszolt, kikristályosodott, állandó formát öltöttek, aktualizálódtak, Benedek Elek erdővidéki székely nyelve átalakult, Maros menti székely mesei kifejezésekkel bővült. Nyugdíjazása után, 1957-ben a magyarói néptanácshoz fordult, hogy engedélyezze számára a gyermekek között való mesemondást. 1958–1960 között bejárta az egész Maros mentét Marosvárárhelytől Gyergyócsomafalváig, szabályos beléptidíjat szedett, adót fizetett, mesét mondott az iskolákban és kultúrházakban. Repertoárjának kéziratát és részben hangfelvételét Románia SzK Akadémiája Kolozsvári Fiókja Folklór Osztályának Archívuma őrzi. – Irod. Faragó József: Kurcsi Minya, havasi mesemondó (Bukarest, 1969).