Küküllő mente

a Kis-Küküllő völgyének a torkolattól a Székelyföld határáig húzódó szakasza, ill. ennek környező vidéke. Egyik része Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Dicsőszentmárton és Balavásár központokkal és vásáros helyekkel, valamint majdnem 40 magyarlakta faluval a Vízmellék nevet viseli. A Küküllő mentéhez hasonló néprajzi sajátságai vannak a Maros és a Kis-Küküllő közt a Forrói, Szárazvám és Ózdi patakok völgyében fekvő mintegy 15 falunak, melyek egykor Alsó-Fehér megye területére estek. A Küküllő mente Erdély legkorábban magyarok által benépesített vidékei közé tartozik (10–11 sz.). A 16–17. sz. háborúiban lakossága sokat szenvedett és pusztult. Ma a Küküllő mente vegyes magyar–román népességű. – Irod. Horváth István: Magyarózdi toronyalja (Kolozsvár, 1971); ifj. Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (Bukarest, 1978).

Harangláb távlati és szerkezeti rajza (Magyarherepe, v. Alsó-Fehér m.)

A Könczey-udvarház (Küküllővár, v. Kisküküllő m.)

Régi szalmazsupfedelű cséplőcsűr kertelt és belülről tapasztott oldallal (Magyarlapád, v. Alsó-Fehér m.)

A magyarlapádi cinterem déli kapuja 1769-ből; valamikor galambdúcos volt (v. Alsó-Fehér m.)