küllő, kivik, fentő

a → kerékagyban sugarasan elhelyezkedő kis faoszlopok, amelyekre a keréktalpak rácsapolódnak. A küllőnek van csapja, amely a kerékagy hosszúkás téglalap alakú csapnyílásában illeszkedik; van válla, amellyel a csapnyílás végperemeire támaszkodik; van szára és küllőbokája, amely utóbbi kerekre faragott és a talp kerek furatába illeszkedik úgy, hogy a boka pereme felfekszik a → talpra. A kerékgyártás egyik legnehezebb része a küllőzés, attól függ a kerék tartóssága, mert ha rossz az ún. kerékhajlás, vagyis a küllők kissé ferdén sorakoznak az agyba, akkor a kerék ide-oda lődörög a tengelycsapon s hamar elrágja a tengely tövét.