lengyel tánc

a → történelmi társastáncok közül több évszázadon át jelentős szerepet játszottak a magyar táncéletben a lengyel táncok. Ennek emlékét őrzik a 17. sz.-i tánczenénk polonicai, valamint a főúri körökben népszerű lengyel táncok, amelyeket a források polepsi (Esterházy Pál nótajegyzéke), lengyel tánc (Koháry István, Vásárhelyi daloskönyv) vagy lengyel változó néven (Apor Péter) említenek, ill. írnak le. A lengyel táncokhoz kapcsolódva jelent meg a történeti forrásokban a táncosztás szokása is, amit a paraszti táncélet napjainkig megőrzött (osztótánc). A 18. sz. végétől a krakowiak és → mazurka képviselte a továbbra is népszerű lengyel táncokat, amelyek a báltermek mellett a színpadot is meghódították a 19. sz.-ban. Hatásukat tükrözik a tánczenénkben kimutatható krakowiak és mazurka ritmusú dallamok, valamint a reformkor nemzeti táncstílusa (körmagyar) is. – Irod. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Sonkoly István: Mazurka ritmus a magyar népzenében (Ethn., 1963); Domokos Pál Péter: Jóni metrum a magyar népzenében (Ethn., 1964); Pesovár Ernő: Lengyel táncok hatása a reformkorban (Népr. Ért., 1965); Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai (Bp., 1972).