karócsapda

dúvad fogására használt csapdafajta. A Lápos völgyében 8–12 kihegyezett, kb. egy-másfél méteres karót nyalábformában levernek a földbe. A középső karó kb. 2–2 1/2 méter magas. Ennek a felső végére csalétket (hús, juhbél, döglött baromfi) tesznek. Az alacsonyabb karókhoz vastagabb fatörzset is döntenek, hogy a róka jobban megközelíthesse a csalétkes oszlopot. A csalétek után ugró állat lefelé estében a rövidebb karókra felnyársalódik. A székely pásztorok a farkas, a medve támadása ellen a juhkosár oldalába, a szarvasok, őzek elleni védekezésül a hegyi szénaboglyákat övező kerítésbe hegyes karókat dugnak. Mindez a karócsapda egyszerű formája. Hegyes karókat helyeznek el az állatok csapásába a → hajtóvadászatnál is. A karócsapdákhoz tartozik a mézrabló medve elleni védekezés egyik módja: a lengyelek, ukránok, baskírok az erdei méhes fák alá hegyes karókat vernek le. A megzavart s a fáról lezuhanó medvét a karók felnyársalják. – Irod. Gunda Béla: Contributions a l’étude d’un type de piège en Europe Orientale (Acta Ethn., 1955).

Karócsapda (Domokos, Láposvölgye, v. Szolnok-Doboka m.)

Karócsapda (Domokos, Láposvölgye, v. Szolnok-Doboka m.)